Hőhasznosítás


Hűtésen hőelvonást értünk, tehát hűtéskor az a célunk, hogy egy általunk kiválasztott térben lévő anyagtól hőt vonjunk el, így ebben a térben a környezetinél alacsonyabb hőmérsékletet biztosítsunk.

A hűtőrendszerek a fizika azon törvénye alapján működnek, hogy a zárt térben lévő gázok összenyomva felmelegednek. A felmelegedett hűtőközeget levegővel, vagy vízzel hűtjük vissza cseppfolyóssá. Ezt a cseppfolyós gázt elpárologtatva hőt vonunk el a környezettől.

A hűtés-klímatechnikában az elsődleges cél valamilyen anyag (élelmiszer, vegyianyag, helyiséglevegő, stb.) lehűtése és hűtve tárolása, ezért az elvont hőmennyiségre általában nincs szükség.

A hőhasznosítás célja, hogy a befektetett energiát valamilyen módon újra hasznosítsuk, akár úgy, hogy további rendszereket fűtsünk velük. A hőhasznosítás alapelve, hogy a felesleges (elvonandó) hőt átadjuk más un. közvetítő közegnek, amellyel a további hasznosítás megoldható.

hőhasznosítás

Klímaberendezéseknél ezt a hasznosítást hőszivattyúnak nevezzük. Ez egy beépített váltószeleppel üzemelő, komplett, mindent kielégítő rendszer. Alkalmas a berendezés azonos energia felvétellel használati hűtésre, fűtésre. A folyadékhű-tésű klímaberendezések esetén a rendszer használati melegvíz előállításán kívül fűtésre is jó hatásfokkal dolgozik. Használ-ható padlófűtéssel, radiátorral, ventilátoros hűtő-fűtő berende-zésekkel (pl. Fan Coil) is.

Akkor válasszuk a levegő-víz hőszivattyú rendszert, ha fontos a kiemelkedő energia hatékonyság (H és Geo kedvezményes tarifák is elérhetőek, mellyel tovább csökkenthetők a költsé-gek), a rugalmas kiépíthetőség, könnyű telepíthetőség, és nem utolsó sorban a környezetbarát megoldások.

Ipari hűtőberendezéseknél

Az eredetileg csak hűtésre tervezett ipari megoldásoknál egy plussz elem (hőcserélő) kerül beépítésre az aggregátor egység és a kültéren elhelyezett kondenzátor közé. Ez a hőcserélő lehet lemezes (kisebb helyigény), vagy csöves kialakítású.

Hőhasznosítás